Heves megye

Heves megye székhelye Eger. Területe 3637 négyzetkilométer, az ország területének 3,9 százaléka.¹²

Megyeszékhely: Eger
Települések száma: 121
Városok száma: 11
Járások száma: 7
Lakónépesség: 282 490 fő
Lakások száma: 136 772
Terület: 3637,2 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Heves megye története

Az egri püspökség és területe

Az egri püspökség alapítását a hagyomány Szent István királynak tulajdonítja. Wolfer egri püspök nevét oklevél 1111-ben említi először. Az egri püspökség területe 1261-ben Borsod, Abaúj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Heves, Külső-Szolnok, Bereg és Ugocsa vármegyére terjedt ki.³

Török támadások, várak és az egyesített vármegye

Hatvan várát 1523 és 1536 között a váci püspökség építtette a fenyegető török veszély miatt; a vár 1544-ben harc nélkül elesett. Ezután az egri vár védői 1552-ben Dobó István vezetésével visszaverték a török támadást. Később az 1569. évi III. törvénycikk Heves vármegyét egyesítette a török megszállta Külső-Szolnok vármegyével. A török sereg viszont 1596-ban elfoglalta az egri várat. Ezt követően az egri székeskáptalan és a püspöki székhely 1649-ben Kassára költözött, Telekesy István püspök a török kiverése után térhetett vissza Egerbe. Végül a hatvani vár 1678-ban végleg, az egri vár 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.³⁴⁵⁶⁷

Egri iskolák és az érsekség felállítása

Egerben a jezsuiták 1689-ben kisgimnáziumot, 1698-ban nagygimnáziumot nyitottak. Az egri irgalmasok kórházában 1769-ben indították el a magyar egyetemi orvosképzést, a Scola Medicinát 10 hallgatóval. I. Ferenc király 1804. március 16-i rendeletével az egri püspökséget érsekséggé emelte. Az 1804-ben felállított főegyházmegye joghatósága Borsod, Hajdú, Heves és Szabolcs vármegyére, Külső-Szolnok északi részére, a hajdúvárosokra, a Nagykunságra és a Jászságra terjedt ki, suffragan püspökségei pedig a rozsnyói, szepesi, kassai és szatmári egyházmegyék lettek.⁶⁸

A megye határai és tanácsai a 19–20. században

A Bach-korszakban a vármegyét Hevesre és Szolnokra osztották, de csak 1861-ig. Ezt követően az 1876. évi XXXIII. törvénycikk szerint Heves megyét Heves és Külső-Szolnok megye megmaradt része alkotta. Később az 1949. december 14-i rendelet a Heves vármegyében maradt Tisza menti községeket Szolnok megyéhez csatolta, és többek között Pest megyéből Boldog és Kerekharaszt, Borsod megyéből Noszvaj, Szihalom és Szilvásvárad került Heves megyéhez. Egy évvel később, 1950-ben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban városi tanácsot, a megyében hat járási tanácsot szerveztek: egri, füzesabonyi, gyöngyösi, hatvani, hevesi és pétervásárai. Végül 1984. január 1-jén a megyében megszüntették a járási hivatalokat.¹²⁷

Látnivalók

Egri vár

A Várdombon a székesegyház mellett a püspöknek már a 12. században nagyméretű lakótornya állt. A védőfalakat a tatárjárás (1241–42) után kezdték építeni. A vár Szent János evangélista várként 1363-ban szerepel először, 1490-ben Albert osztrák herceg felégette Eger városát, de a várat nem tudta bevenni. Varkoch Tamás várkapitány 1542-ben kezdte korszerűsíteni, a külső várat 1702-ben felrobbantották. Eszterházy Károly püspök 1783-ban megvásárolta, az első tudományos feltárás 1862-ben indult, 1870-ben pedig Bartakovics Béla a kincstárnak ajándékozta.⁵⁶

Egri főszékesegyház

Az egri barokk székesegyház építését Telekesy István püspök 1713-ban kezdte meg, a kéttornyú épület 1727-ben készült el. Az érseki székesegyház alapkövét 1831. március 22-én helyezték el, tervezője Hild József; Pyrker János érsek 1837. május 7-én szentelte fel. Titulusa Szent Mihály és Szent János evangélista. Szobrászmunkáinak javát a velencei Marco Casagrande végezte, 7450 sípos nagyorgonáját 1863–64-ben a salzburgi Mooser cég készítette. VI. Pál pápa 1970. március 14-én a főszékesegyháznak basilica minor címet adományozott.⁹

Egri líceum

Az egri líceum tervezésével Barkóczy Ferenc püspök Gerl József bécsi építészt bízta meg, építtetője azonban Eszterházy Károly püspök lett, mert Barkóczy 1761-ben esztergomi érsek lett. Az építés 1762. november 12-én kezdődött. A torony csillagászati kupoláját 1778-ban Hell Miksa tervezte. A könyvtár 1793. december 28-án nyílt meg az ország második nyilvános könyvtáraként, 1799-ben pedig 20 293 kötetet számlált. Az épületben 1963-tól tanárképző főiskola működött.¹⁰

Hatvani belvárosi templom

A török utáni első hatvani templomot 1696-ban a mecsetből alakították ki, és Szent Adalbert tiszteletére szentelték. A hatvani belvárosi templomot Grassalkovich Antal építtette 1751 és 1757 között Oracsek Ignáccal és Jung Józseffel. Mellette áll az 1739–40-es pestisjárvány emlékére állított Szent Sebestyén-oszlop.⁴

Hevesi plébániatemplom

A hevesi Keresztelő Szent János születése templom 1767-ben épült. Hevesen 1966-ban egy meszes gödör ásása közben találtak egy 1465-ben öntött harangot, amelyet Pál mester a hevesi Szent Márton tiszteletére öntött.¹¹

Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993-ban nyilvánították védetté Heves megye déli részén. Jelenlegi kiterjedése 16 114 hektár, a Hevesi-sík, a Gyöngyösi-sík és a Hevesi-ártér kistájakon fekszik. Az Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság és a Közép-Tisza-vidék felszínét a Tisza, valamint a Bükk és a Mátra vidékéről érkező mellékfolyói (Tarna, Laskó, Eger-patak) formálták.¹²

Mátra Múzeum

A Mátra Múzeum 1887. május 15-én nyílt meg. 1887-ben alakult Gyöngyösön a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztálya is, Hanák Kolos ügyvéd kezdeményezésére, 287 fővel. 1931-ben Guba Pál piarista tanár vezetésével Gyöngyös Megyei Város Múzeuma néven új közgyűjteményi intézmény alakult. A múzeum az Orczy-kastélyban 1957. július 21-én nyitotta meg kapuit, 1970-ben természettudományi kiállítást rendezett a Mátraderecskén talált mamuttal. A kastély rekonstrukcióját 2009. június 5-én Europa Nostra-díjjal ismerték el, a múzeum 2012. december 31-től a Magyar Természettudományi Múzeum tagintézménye.¹³

Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park 1977. január 1-jén alakult meg. Védett területének mintegy 35 százaléka Heves megyéhez tartozik, a megyei oldalon Eger, Felsőtárkány, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva, Szilvásvárad és Nagyvisnyó közigazgatási területét érinti. Az igazgatóság irodája 1979-ig Miskolcon volt, majd Egerbe költözött.¹⁴

Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet

A Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet 1993 áprilisában hozták létre a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye határán, közel 180 négyzetkilométeres erdőség központi tömbjének védelmére. A körzet hat hevesi települése: Bükkszenterzsébet, Hevesaranyos, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz és Váraszó.¹⁵

Mátrai Tájvédelmi Körzet

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben nyilvánították védetté, nagyobb része Heves, kisebb része Nógrád megyében fekszik. A Mátra a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, fő tömegét a miocén kori, 20–13 millió éves, főként andezitből álló rétegvulkáni összlet alkotja. A hegységben mintegy 360 forrást ismernek, a Zagyva 62 és a Tarna 46 mellékága innen ered.¹⁶

Egri szervita templom

Az egri szerviták 1728 és 1735 között építették barokk Szent János templomukat. A templomban 1734-ben felállították a Hétfájdalmú Szűz szobrát, és felélesztették a búcsújárást.⁶

Egri minorita templom

Az egri minoriták a Páduai Szent Antal-templom 1757-es árvíz okozta károsodása után 1758 és 1772 között új templomot építettek a piactéren.⁶

Érdekességek

Hatvan 1945-ben kapott városi rangot, és 1969-ben hozzá csatolták a Verseg területéből 1947-ben alakult Kerekharaszt községet.⁴
Városi rangot 1984-ben Heves, 1989-ben Füzesabony és Pétervására, 1992-ben Lőrinci kapott.²
Heves megye lakossága 1980-ban 353 766, 1990-ben 334 408 fő volt.²
Felnémetet 1960-ban, Szarvaskőt 1984-ben csatolták Egerhez, Petőfibánya pedig 1989-ben alakult önálló községgé.²

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Heves megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablak ablak.hevesmegyeben.com Ajtó ajto.hevesmegyeben.com Redőny redony.hevesmegyeben.com Szúnyogháló szunyoghalo.hevesmegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Ezer év törvényei (Jogtár), 1876. évi XXXIII. törvénycikk net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Heves megye.html
Magyar Katolikus Lexikon: egri püspökség lexikon.katolikus.hu/E/egri püspökség.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Hatvan.html
Dobó István Vármúzeum (Egri vár) egrivar.hu/c/az-egri-var-tortenete-roviden
Magyar Katolikus Lexikon: Eger lexikon.katolikus.hu/E/Eger.html
Suba István: Hogyan lett Heves és Külső-Szolnokból Heves vármegye (Eszterházy Károly Egyetem tudományos kiadványa) publikacio.uni-eszterhazy.hu/1683/1/121-134_Suba.pdf
Magyar Katolikus Lexikon: egri érsekség lexikon.katolikus.hu/E/egri érsekség.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/egri főszékesegyház.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/egri líceum.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/H/Heves.html
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/hevesi-fuves-pusztak-tajvedelmi-korzet
Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma matramuzeum.nhmus.hu/hu/muzeumtortenet
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/bukki-nemzeti-park-2
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/tarnavideki-tajvedelmi-korzet
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bnpi.hu/hu/matrai-tajvedelmi-korzet

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.